Mivel ez egy ünnepnap mindenki máshogy éli meg. Egyesek részt vesznek különböző fesztiválokon, egyesek kicsit több alkohollal.. Emlékszem tavaly ilyenkor mennyivel könnyebb volt minden. Pontosan 1 éve volt az első csókom. Szerintem sose fogom azt a napot elfelejteni, egyszerűen csodálatos volt! Annyira új volt minden érzés, és igen eleite furcsa. Akinek már megvolt az első csókja tudja miről beszélek. Egész este úgy virúlt a fejem.. Visszakívánom azt az időszakot. Idén most ez a nap inkább a családról fog szólni. Szívesen tölteném pont úgy mint tavaly de azt már nem lehet.. Viszont a holnap nagyon különleges nap lesz a számomra. Majd mindent elmesélek természetesen :). Ti mit fogtok ma csinálni, vagy  mit szoktatok minden évben ezen a napon?

Na igen, és még itt van egy szám ami engem mindig nagyon megmosolyogtat!:D

A youtubon nem csak zenéket hallgathatunk és nem csak a legújabb klipeket lájhatjuk. Elég sokan feltöltenek "leckékt". És már komolyan bármilyen témában amit csak szeretnél. Smink leckék, haj elkészítések, praktikák, külömböző torna gyakorlatok, tánc lépések és még főző leckék is :O! Nagyon szeretek ilyesmiket nézegetni, remélem ti is :). Itt van néhány ami nekem megtetszett.

Aki rendelkezik egy kisebb angoltudással, az már tudja, hogy a mai témám amit boncolgatni fogok, az a rasszistaság. Mi a rasszistaság? Kik ők? - Azok az emberek akik elitélik az olyanokat, akik mások. Leginkább a bőrszínük vagy a származásuk miatt. Kik ők? Legfőképpen a romák, kínaiak, négerek. Gondolj csak bele, senki sem tehet arról, hogy hova születik, nem tehet arról sem, hogy kik a szülei, mert őket nem mi választjuk meg. Belül ők is olyan emberek mint mi. Egy rasszista most azt mondaná, hogy ők lopkodnak, meg més sok minden.. Nem mondom, hogy nincsenek olyanok. Sőt. De van aki származása ellenére pont olyan mint te. Kedves és teljesen tisztességes. Mielött teljesen elítélnél valakit, elöbb próbáld jobban megismerni. Neked sem esne jól, ha a külsőd alapján ítélnének meg, nem? Erre az esetre tökéletesen illek az a mondás, hogy ne a borító alapján ítéld meg a könyvet!

A napok egyre gyorsabban telnek és mire észbekapunk már ott is ülünk az iskolapadban. Valaki várja, valaki kevésbé. Ha egy megszokott környezetbe mész vissza az még mindig könnyebb mint ha új suliban kezdenél. Szerintem elég sokan mentek most 9.be. Bár az is lehet, hogy csak sulit szeretnétek váltani. Ha te vagy az új lány akkor eleinte elég nehéz lehet majd neked. Én is átéltem már ezt, mert 8. osztályban mentem át másik suliba. Szerencsére nekem az osztályban már volt egy barátnőm, akit kisebb korom óta ismertem. Így sokkal könnyebb dolgom volt, mert már nyáron bemutatott még 1 lánynak, aki a mai napig a barátnőm. Megadta még 2 másik osztálytársam msn-jét is. Hidd el ez egy nagyon jó taktika lehet, ha már nyáron elkezded megalapozni a kapcsolataidat. Sokkal könnyebb lesz majd az első napon, ha ismersz már pár embert. Tegyük fel már elkezdődött a tanév de nem sok embert ismersz. Ne nyomúlj túlságosan mert azt lehet, hogy nem veszik jó néven..hagyj minden barátságnak időt amíg szép lassan kialakul. Ne akarj már az első héten az új LB-jük lenni. Add mindig önmagad, ez egy új hely, tiszta lappal kezhetsz. Ne mutasd magad másnak mint aki vagy. Előbb szerezz barátokat, csak aztán kezdj el fiúzni. A többi lány szemében elég nagy szálka leszel, ha már az év elején összejösz azzal a pasival, akit már ők oly rég kiszemeltek maguknak. Ne játszd a nagymenőt, ne szólogass be mindenkinek mert ezzel nem tisztelni fognak.. sőt inkább az elenkezője.

Miért támad mindig sírhatnékom ebben a témában? Igen, borzalmasan fáj az igazság, hogy nem lehet az enyém. Próbálok rájönni, hogy miért ilyen a sors. Miért büntet ennyi embert? Legszívesebben hozzá vágnék a sorsom írójához egy téglákkal teli zsákot. Miért szeretünk bele valakibe, ha nem lehetünk vele együtt? És ami a legrosszabb, hogy nem mi választjuk meg, hogy kibe szeretünk bele. Mert viszont ha így lenne minden csodálatos lenne. Elintézném, hogy az egyik barátomba szeressek bele aki szerelmes belém, mert akkor legalább ő se szenvedne ennyit. Úgy örülnék, ha valaki ott fent megmondaná mit kéne tegyek. Kűzdjek mint egy őrűlt hátha elérem az álmom? Hogy a távolság legyőzhető és kibírható? Vagy egyszerűen adjam fel mint a legtöbb dolgot az életemben? Vannak pillanatok amikor erősnek érzem magam.. Na ez nem épp az a pillanat. Egyenlőre még próbálom nem feladni. Megvárom, hogy mit hoz a jövő, és reménykedek, hogy nem lesz olyan fájdalmas.